Jászberény városvédő szemmel

Jászberény városvédő szemmel  Faragó László egy tükröt mutat nekünk Jászberényről. Képeivel a városnak azt az arcát láttatja, ami szép és számtalan értéket hordoz. Szinte tálcán kínálja a látnivalót, ami sokszor a lábunk előtt hever, csak nem mindig vesszük észre. A távolban a Ferences templom tornya mered az ég felé, s ha közelebb érünk, láthatjuk a gótikus támpillérek játékát. Lenyűgöz bennünket a kolostor quadruma és refektóriumának végtelen szépsége. De távolból már a Nagytemplom hívogat.
A Főtéren sétálva szinte nyomon kísérhető egész történelmünk: a Nádor-oszlop, a Jászkun Kerületek egykori székháza, a Városháza, az I. Világháborús emlékmű, a Jász-emlékmű, jász múltunk megannyi fontos állomása. A képek szeretett városunk sokféle arcát mutatják: láthatjuk az esti fényben szikrázó Korsós lány kútját, a hatalmas fűzfa mögött megbújó Városi Könyvtár épületét, a víztorony sziluettje árnyékában lenyugvó napot is. A kamera optikáján át az épületek olyan finom részletei tárulnak szemünk elé, amelyet talán sohasem figyelünk meg így. Mint a Déryné Művelődési Központ harmonikus stukkó díszei vagy Róth Miksa finom mívű üvegablakainak rekonstrukciói a Bathó palota folyosóján.
Felvillannak előttünk az egykori népélet utolsó hírmondói is: a felújított Kígyó utcai temetőcsősz-ház, vagy a még jobb sorsot remélő Kun utcai lakóház, amelynek belsejében szinte megdermedt az idő: a búbos kemencével, az előtte terpeszkedő padkával és a kincseket őrző suckóval. Aztán, ha elhagyjuk a várost és a határ felé vesszük utunkat Szent Vendel subás szobra köszön ránk, majd a kissé robosztus, de páratlan szépségű Kőképek vonják magukra a figyelmet. Látjuk a vizek hűséges őrzőjét, Nepomuki Szent János szobrát, a valamikori szőlőskertek védőszentjeit: Orbánt, Dónátot és Medárdot, majd az egykori tanyavilág ékszereit, a kecses kis kápolnákat és a haranglábakat. Mennyi szépség, mennyi érték! Faragó László rendkívül jó érzékkel válogatta ki a látványt, amely már az első pillanattól fogva megérinti, elbűvöli a képernyő előtt helyet foglaló érdeklődőket, és arra ösztönzi őket, hogy védjék és óvják e páratlan kincset. 
(Dr. H. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója)     

                                                                                            Képjegyzék 

01.       Ferences templom (1472)

02.       A Ferences templom támpillérei

03.       A Ferencesek terén 1776-ban állított barokk kálvária

04-5.    A egykori Ferences kolostor és a quadrum (1730)

06-7.    A kolostor kápolnája és refektóriuma

08.       Nagyboldogasszony római katolikus főplébánia templom (1774-1782)

09.       A Főtemplom felújított főoltára az 1883-ban Soldetits Ferenc által festett oltárképpel

10.       A tabernakulum Pollack Mihály tervei szerint 1805-ből

11.       A 8 mázsás Magyarok Nagyasszonya harang (öntetett 1925-ben)

12.       A nemrég felújított Pálinkás kereszt 1752-ben készült

13.       A promenád és a műemlék-együttes látványa a főtemplom tornyából

14.       A Rozália kápolna (1840)

15.       A Rozália kápolna bal oldalán Nepomuki Szent János szobra 1728-ból

16.       Jobb oldalán a Bánkódó Krisztus szobor 1732-ből

17-19.  Az 1833-ban emelt Szentháromság oszlop fő- és mellékalakjai, valamint a város címere

20.       A Szentkúti templom (1758)

21.       A Szentkúti templom az 1750-ben emelt barokk kálváriával

22-23.  Kovács György főbíró 1699-ben emeltette kőkép, fülkéjében népies barokk Piétával

24-25.  A Szobor utca végén álló kőkép szintén 1699-ből való, népies barokk domborművel

26.       A Szt. Imre herceg úti kőkép piétája (1699)

27.       A volt külső Zúgónál lévő Nepomuki Szent János szobor 1800-ból

28.       A Szent Imre herceg úti hídnál lévő Nepomuki Szent János szobor 1813-ból

29-32.  Az egykori Jászkun Hármas Kerület székháza (1827)

33.       A Városháza a Lehel vezér téren (1838-39)

34-36.  Az 1895-ben épült Bathó Palota (folyosóján Róth Miksa üvegműves rekonstruált alkotásai)

37-38.  Az 1895-ben elkészült Lehel szálló és étterem impozáns épülete

39-41.  Az egykori takarékpénztár épülete (épült 1904-ben)

42-44.  Az 1731-ben épült és napjainkban megújult Jászkürt fogadó

45.       A régi-új városi könyvtár mai formájában 2005 ősze óta fogadja az olvasókat

46-47.  A 2005-ben állított Jászkapitány szobor

48-49.  Jászkapitány szobra (részlet)

50.       Török-magyar emlékmű (1909) a Ferencesek terén

51.       Nádor-oszlop (1798)

52.       A Bundáskút szobra (1912)

53.       Az 1848-49-es szabadságharc hőseinek emlékműve (1870)

54.       A II. világháború áldozatainak állított emlékmű (1993)

55-56.  Városunk legértékesebb szoborcsoportja a 18. század második felében a Jászkun Kerület Székházát díszítette,

           1966-ban került a mai helyére

57-58.  Az 1700-as években épült egykori temetői csőszház a Kígyó utcában(felújítva 2006-2007-ben)

59-61.  Védettséget élvező népi lakóház a Kun utca elején

62-63.  A Városvédők munkája nyomán kialakított védett temetőkert míves síremlékei

64.       A Zagyva városi ága a kőhíddal

65.       A Zagyva a Margit-szigetnél

66.       A szőlőskertek védőszentjeinek szoborcsoportja 1749-ben készült, de 1910-ben újra faragták

67-68.  Szent Vendel, az állattartó gazdák védőszentjének szobra a Gyöngyösi úti hídnál (1866)

69.       A keresztet az Öreg bánhegyi szőlősgazdák állították 1868-ban, háttérben az újra nádazott kunyhók

70.       A Neszűri harangláb

71.       A Fehértói temetői harangláb

72.       A Rákóczi fa mellett állt harangláb

73.       Az 1938-ban épült négyszállási kápolna

74.       Az 1829-ben épült pusztakerekudvari Gosztony kápolna

75-77.  Tavasz az arborétumban

78.       A Lehel-kürt (X.-XI. század) és szentélyének látványa

79.       A Lehel-kürt

80.       Részlet a Jász Múzeum állandó kiállításából

81.       Részlet a Hamza Múzeum állandó kiállításából

82.       Naplemente a Ferences templom és a víztorony sziulettjével

83.       A Lehel vezér téri sétány téli „öltözetben”

84.       Téli arcát mutatja a promenád

85.       Az 1926-ban emelt I. világháborús emlékmű

86.       A Korsós lány kútját 1995-ben avatták fel