Utasi Hajnalka: Húsvétra

Utasi Hajnalka:   Stigmák                                                  

 

az ég kékre varrva ott száll                                                  

kedvem volna magamhoz ölelni                                     

belebújni mint puha meleg felhőkabátba                                              

úgy szeretnék kuncogni sírni

örülni szomorkodni

az egész világot felnyalábolni

a mocsokkal ringbe szállni

de csak állok és várok

mire vagy kire?

Fényre

égő csipkebokorra

megbánásra

meddig süllyedünk még emberek

a sötét tétlen önző valóság dögkútjában?

gagyi tetteink képmutatása                                            

a múlt könyveinek gerincén

hideg pengeként szánkázik végig

kétségbeesett kiáltása távoli

lenyeli a száj

tiszta beszéde elporlad

mint meggyújtott gyufaszál

segíts nekem Istenem!

húzd szét a rút közöny függönyét!

kergesd szét a kufárok seregét!

hozz eszmélést a vakságba

szeretettel gyógyítsd

a tékozló emberfiát

kérlek öleld magadhoz

a reszkető bárányt

ki kékre varrt eged alatt

eljöveteledre vár

 

Áldott húsvéti ünnepet kívánok szeretettel!

 

Utasi Hajnalka:

    

              Régies locsolóvers

Húsvétnak másnapján kinyílott a tulipán.

Napfényvirág nyílik a lányos ház kapuján.

Megöntözném e háznak harmatos leányát,

szüleinek egyetlen szépséges virágát.

Cserébe örömmel fogadok hímes tojást,

házuknak népére kérek isteni áldást!

 

Jászberény, 2017. április

Mindne jog fenntartva! 2003 Jász Napló