Kiss Ágoston jászladányi tanító naplója (1823-1869)

„Szabad valék mint a szárnyas madár…”
Kiss Ágoston jászladányi tanító naplója
(1823-1869)
2012 szeptemberében került a Jász Múzeum birtokába Kiss Ágoston egykori jászladányi tanító két könyvbe fűzött kéziratos naplója. A 815 oldalas kéziratot a szerző dédunokája, a Bugyi községben lakó Szőke Katalin tanárnő ajándékozta a múzeumnak azzal a céllal, hogy megőrizzük az utókor számára.
A könyv tulajdonképpen egy családtörténet, a jászladányi Kiss család története, de mégis sokkal több ennél. Ugyanis a szerző, Kiss Ágoston történésekben gazdag és mozgalmas élete nemcsak a szülőföld, hanem Magyarország jelentősebb vidékeivel és eseményeivel is megismerteti az olvasót.
Kiss Ágoston 1823. január 26-án született Jászladányban Kiss Sándor és Végh Anna első gyermekeként. Később három anyától még hét testvére született. Ősei nem voltak törzsökös jászok, Nógrád megyéből származtak, s 1740 táján telepedtek le Jászladányban. A család egyik őse, Kis János 1746-ban már földváltóként szerepelt. Anyai ősei a Pest megyei Alsónémediből származtak.
Kiss Ágoston gyermekkorától kezdve nagy érdeklődéssel figyelte a körülötte lévő világot, szomjazta az ismereteket, a tudást, és már ekkor jegyzeteket készített mindenről, amit érdekesnek talált.
Hiteles leírását adja az 1820-as évek ladányi iskolai oktatásának, az 1831-es dühöngő kolera járványnak, a máriabesnyői és a máriaradnai búcsújáróhelyeknek. 1840-ben nyakába vette a nagyvilágot, és 17 évesen rövid fél év alatt Magyarország egyik határszélétől a másikig gyalogolt. Utazásairól most is jegyzeteket készített. Ez a szokása később is megmaradt, ugyanis bármerre járt élete folyamán minden településnek leírta a földrajzi elhelyezkedését, a történetét, az ott élő nép nyelvét, öltözetét, építkezését, szokásait, s mindent, amit fontosnak tartott. Ennek következtében visszaemlékezése egyfajta útleírás is.
1841-ben 18 évesen, Kismaros község képviseletében önként beállt a császári-királyi hadseregbe, s tizenöt esztendőre elkötelezte magát katonának. Balassagyarmaton sorozták be, majd Pesten kapott katonai kiképzés után, néhány hónap múlva a 6. századdal útnak indult Olaszországba, gróf Radeczky József marsall milánói hadtestéhez.
Kis Ágoston leírása által rendkívül részletesen megismerhetjük a sereg tisztjeit, kapitányait, a katonák napi foglalatosságait, gyakorlatait. Bepillantást nyerünk az ezred iskolába, és megtudhatjuk, hogy a zászlószentelési ünnepségen a katonák magyar verbunkot jártak cigányzenére. Majd részletesen leírja a sereg mozgását Itáliában és Dalmáciában.
Szól az 1848-49-es olasz és magyar forradalomról, a katonai csendőrség megalakításáról, amelynek kötelékében maga is öt évig szolgált Nagyváradon.
15 év után, 1855-ben szerelt le, ezután Szolnokon a Postánál helyezkedett el, majd 1858-ban Tiszaföldvárra ment tanítani, ahol az ő kezdeményezésére, abban az évben nyitották meg a népiskolát. Ezután Tiszakécskén segédtanító, majd 1860-ban hazatért Jászladányba, ahol néptanítóként helyezkedett el, bekapcsolódott a település életébe, s politizálni kezdett. A baloldali Szabadelvű Párt elkötelezett tagja lett. Részt vett 1860. december 10-én a községi tisztviselők választásában, részletesen leírta az 1861. február 18-i Jászkun Kerület tisztviselőinek választását, valamint az 1864-es országgyűlési képviselő választást.
1861. november 11-én, 38 éves korában feleségül vette a jászalsószentgyörgyi Kertész Antóniát, akitől két gyermeke született: Kálmán és Ida. A tanítás, és a gazdálkodás mellett továbbra is figyelemmel kísérte az európai és a hazai eseményeket, mint az 1866-os az osztrák-porosz háborút, vagy Ferenc József magyar királlyá koronázását 1867-ben, amely ünnepségre ő maga is Pestre utazott.
Kiss Ágoston naplójának végén Jászladány község történetét vázolja fel, és rendkívül értékes, hiteles adatokkal szolgál a település újra telepítéséről, az első lakosairól, a földváltókról, a parókia alapításáról, a helyi szokásokról.
Rendkívül figyelemre méltóak a könyvben szereplő néprajzi adatok is: megtudhatjuk, hogy a ladányi gyerekek csülökkel, ostorral és kis kocsival játszottak, az esküvőn a házasság szentsége felvételénél szokásban volt siratózni, 1831-ben a ladányi lakodalomban még dudás muzsikált, megismerhetjük az egykori szolnoki vár berendezését, a korabeli búcsújárást, az iparosok díjszabását, és hírt kapunk az 1859-ben történt iszonyú Tisza-menti gyilkosságról, ami a későbbiekben Pápainé balladája néven vált közismertté a nép ajkán.
Rendkívül érdekes és fordulatos a leírás nyelvezete, stílusa is. Olyan régi kifejezéseket olvashatunk benne, amelynek használata jól példázza a jászok korabeli nyelvezetét, kifejezés módját.
Kiss Ágoston korának egyik nagy tudású, széles látókörű, művelt férfiúja volt, akit hányatott sorsú gyermekkora, és a tizenöt éven át tartó nehéz katonaélet keményen megpróbált, de végtelen kitartása, tanulni akarása révén mégis elérte, amit annyira szeretett volna, tanító lett, aki harcolt az oktatás korszerűsítéséért, és iskolai könyvtárat alapított szülőfalujában. 1891. április 22-én, 69 éves korában hunyt el szülővárosában, Jászladányon.
Kiss Ágoston kéziratos könyvének részletes feldolgozása, és nyomtatásban való megjelentetése hiteles forrásául szolgálhat Magyarország, s a Jászság 19. századi történelmének és népéletének alaposabb megismeréséhez.
A Jász Múzeumért Kulturális Alapítvány a Jászladányban, 2017. június 23-25-én megrendezésre kerülő XXIII. Jász Világtalálkozóra tervezi megjelentetni Kiss Ágoston jászladányi tanító kéziratos naplóját, a Jászsági Füzetek című sorozatának 54. köteteként.
A könyv B/5-ös formátumban, színes, keménytáblás, színes borítóval, kb. 280 oldalon, mintegy 50 illusztrációval, 1000 példányban kerül megjelentetésre
A könyv bevezetőjében dr. Bathó Edit etnográfus, a Jász Múzeum igazgatója, és dr. Bagi Gábor történész a napló helytörténeti, néprajzi és hadtörténeti vonatkozásainak ismertető magyarázatát adják, amely segíti majd az olvasókat a szokások, helytörténeti és hadi események értelmezésében.
A Jász Múzeumért Alapítvány a készülő könyvre – a hagyományokhoz híven – most is előfizetőket vár.
A könyv előfizetési ára: 3.000.- Ft. Előfizethető a Jász Múzeumban és az előfizetést gyűjtőknél 2017. május 15-ig.
Hortiné dr. Bathó Edit
múzeumigazgató

Mindne jog fenntartva! 2003 Jász Napló